Jelentem, befejeztem az egyetemi (és egyéb) jegyzeteim selejtezését. Már nagyon régen készültem erre, igazából ezt vártam legjobban az egyetem befejezésével kapcsolatban :) Na jó, ez csak vicc volt. Szóval akik ismernek tudják, hogy gyűjtögető életmódot folytatok, és elég nehezen szabadulok meg dolgoktól. Hiszen minden jól jöhet még valamikor. De most hoztam egy határozott döntést, és egy hétig selejteztem :) Nem volt könnyű; először is hozzá kellett férjek az anyagokhoz, ugyanis a hátsó kupiszoba kupiszekrényében lapultak a dossziék - amik, meg kell mondjam, nagyon nettül néztek ki, mindegyik precízen felcímkézve, de nem csak a dossziék, hanem azon belül a bugyik is. Persze először több volt a "megtartjuk" oszlopban, mint a "kidobjuk"-ban, de aztán megembereltem magam. Hiszen miért lenne nekem szükségem a továbbiakban pl. amerikai irodalom órán beszerzett handout-okra meg jegyzetekre, mikor az olvasmányok egy részét nem is olvastam el? Úgyhogy amit meghagytam, az alkalmazott nyelvészeti, módszertani anyagok, hiszen azokra a tanításhoz még szükségem lehet, illetve az általam írt esszék.
Miután ezzel végeztem, jöttek az egyéb dossziék. Kiderült, hogy még középiskolai, sőt, általános iskolai anyagaim is voltak! Csak hogy említsek néhány példát: dolgozat a világegyetem tágulásáról, vagy a pécsi hőerőműről. Nem is értem, minek tartottam egyáltalán meg ezeket. Úgyhogy szinte minden ment a kukába, kivéve persze az angolos feladatlapok illetve tankönyvek, munkafüzetek (ezekből is felhalmoztam jópárat az évek során, de ezek azért jól jönnek még, nyilván nem dobom ki). És jelentem, igazi csemegére is bukkantam: az általam írt regényekre, versekre, illetve a régi naplóimra!!! Igazi nosztalgikus hangulatba kerültem, rögtön bele is olvastam egy-kettőbe, és majd1 megszakadtam a röhögéstől :) Felolvastam a naplómból az Antinak is egy részt, ami rólunk szólt, még az ismerkedés, puhatolózás szakaszából. Azon nyomban nekiálltam volna olvasni a naplómat, de hát az Orsi mellett nyilván nem lehetett. Még 1995-ös az első bejegyzés! És a regények... Hát, így felnőtt fejjel elég viccesek, pedig mennyire komolyan vettem őket annak idején! El is határoztam, hogy be fogom gépelni az összeset, hogy meglegyenek később is.
Miután ezzel végeztem, jöttek az egyéb dossziék. Kiderült, hogy még középiskolai, sőt, általános iskolai anyagaim is voltak! Csak hogy említsek néhány példát: dolgozat a világegyetem tágulásáról, vagy a pécsi hőerőműről. Nem is értem, minek tartottam egyáltalán meg ezeket. Úgyhogy szinte minden ment a kukába, kivéve persze az angolos feladatlapok illetve tankönyvek, munkafüzetek (ezekből is felhalmoztam jópárat az évek során, de ezek azért jól jönnek még, nyilván nem dobom ki). És jelentem, igazi csemegére is bukkantam: az általam írt regényekre, versekre, illetve a régi naplóimra!!! Igazi nosztalgikus hangulatba kerültem, rögtön bele is olvastam egy-kettőbe, és majd1 megszakadtam a röhögéstől :) Felolvastam a naplómból az Antinak is egy részt, ami rólunk szólt, még az ismerkedés, puhatolózás szakaszából. Azon nyomban nekiálltam volna olvasni a naplómat, de hát az Orsi mellett nyilván nem lehetett. Még 1995-ös az első bejegyzés! És a regények... Hát, így felnőtt fejjel elég viccesek, pedig mennyire komolyan vettem őket annak idején! El is határoztam, hogy be fogom gépelni az összeset, hogy meglegyenek később is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése