A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alvás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alvás. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 9., csütörtök

Még mindig nem alszunk

Az alvás helyzet egyre rosszabb. Tegnap az Orsi 1/2 10 és éjfél között 20 percenként felébredt, felsírt. Aztán 1/2 2-kor és 1/2 5-kor is. Ez így nem mehet tovább. De mit lehetne tenni??? Ma újra főztem neki Afrikai Rooibos teát, még kb. 1 éve vettem, amikor volt az Orsinak néhány nehezebb éjszakája, és azt olvastam a neten, hogy ez nyugtató hatású, jobban alszanak tőle. Mostanság is főztem neki többször is, csak nem igazán akarja inni. Pedig amikor itta, akkor nem kelt fel, bár lehet, hogy ez csak véletlen egybeesés, mert sose sikerült több napon keresztül itatnom vele.
Néhány napja az jár a fejemben, amit az Anti nagynénje mondott. Hogy nem azóta van-e ez, amióta levettük a rácsot az Orsi ágyáról. Bár szerintem ez már korábban elkezdődött. És a probléma sem az, hogy leesik az ágyról, vagy ilyemi. Bár azt el tudom képzelni, hogy a rács esetleg egyfajta biztonságérzetet adott neki. Így tegnap el is határoztam, hogy mondom majd az Antinak, hogy szerelje fel a rácsot. Későn értem haza, mert tánc volt, és amire hazaértem az történt, hogy a levett rácsokat az Anti a levett rácsokból eszkábált egy alacsonyabb, szegély rácsot, és ma azt próbáljuk meg feltenni. Nem tudom, lesz-e haszna, de remélem igen. Nagyon rossz ez a helyzet az Orsinak is, nekünk is. Majd megírom, lett-e eredménye a rácsozásnak.

2010. szeptember 7., kedd

Már megint nem alszom

Szerda van, vasárnap tértünk haza a nagy mohácsi pihenős hétvégéről, de én már megint hulla vagyok. Én nem tudom, miért kel fel az Orsi immár több, mint egy hónapja minden egyes éjszaka. De ez teljesen kikészít. Egyébként is rossz alvó vagyok, de ez... komolyan, mint egy jobb koncentrációs tábor. Tegnap 1/2 10-kor már az ágyban voltam, mert előző éjjel is kétszer kellett Orsihoz kelni. Ugye kell nekem kb. fél óra, mire elalszom, ami csak úgy megy, hogy olvasok. Nos, 10.10-kor Orsi felébredt, hívott (aludtam vagy 10 perce). Bementem, megnyugtattam, kijöttem, visszafeküdtem. Olvasás, elalvás, 10 perc szundi, majd az Orsi ismét sírva ébredt. Aztán rá egy órára megint, bár akkor nem kellett bemenni hozzá, mert visszaaludt magától.
Nem kell sokáig benn lenni nála, de az, hogy nincs meg az egy huzamban alvás, illetve hogy ennyit szenvedek azzal, hogy elaludjak, teljesen kikészít. Na meg az is, hogy ugye sokkal éberebben alszom, és minden kis piszlicsáré hangra felébredek. Tehát egy kiadós, éjszakai dupla kelés után 1/2 5-kor szól a szomszéd kakasa, 5-kor harangoznak, és 6-kor szól az Anti ébresztője. És ha valami csoda folytán a kakasra és a templomra nem ébredek fel, akkor 1/4 6 felé (de volt már ez 1/2 5 is) felébredek az allergiára, és onnantól kezdve orrfújás, tüsszögés. Úgyhogy inkább kijövök a hálóból, nehogy az Orsi a másik szobában erre ébredjen, illetve az Antinak sem muszáj erre felkelnie.
Próbálok én délután szunyálni egy kicsit, de mire leteszem az Orsit, megebédelek és sikerül elaludnom, addigra már majdnem fel is ébred. Talán egy fél órám van szunyára. Ha meg ő mégis tovább alszik, akkor tuti, hogy após matat valamit, vagy anyós trappol végig az emeleten elefánt módjára.
Nem tudom, hosszú távon ezt meddig lehet bírni. Az a baj, hogy ha nem alszom ki magam, az nálam abban jelentkezik, hogy nap közben sokkal ingerültebb, agresszívabb és türelmetlenebb vagyok. És mivel kettesben vagyunk itthon, ennek leginkább az Orsi issza meg a levét. Tegnap már kijött rajtam, olyan dolgok miatt kiabálok vele, amiket normál esetben szinte észre sem veszek. Utána meg jön a szokásos "rossz anya vagyok" érzés. Tud valaki valamit javasolni?

2010. szeptember 6., hétfő

Kettesben

Hét végén Antival kettesben lementünk anyósék mohácsi nyaralójába. Nagyon jó volt! Két napon keresztül csak enni bújtunk ki az ágyból, aludtunk, filmeztünk. 1/4 10-ig aludtam reggel, ami nálam azért is furcsa, mert amikor még nem volt az Orsi, akkor sem aludtam ilyen sokáig. Persze az eredeti cél is az volt, hogy kipihenjük magunkat, mivel Orsi az utóbbi 1-1,5 hónapban éjjelente többször is felébred (ma pl. 3x), ami eddig nem volt jellemző, és hát engem eléggé kikészít. Én ilyenkor ugyanis nagyon nehezen alszom vissza, kell egy jó fél óra, óra. Ha egyáltalán megy. Tegnap ugyanis a negyed ötös kelés óta talpon voltam. Nem tudjuk, mitől van, de remélem, hamarosan vége ennek az időszaknak, mert Beer anyuka teljesen kikészül :)
Szóval visszatérve a hétvégére. Szex is tervbe volt véve, mivel ez volt a "szexhét" hétvégéje, és a "minden nap szexelünk" egészen keddig tartott ki, amikor közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy egy kicsit szüneteltetjük. Szombaton azért rádobtunk kettőt, amitől a heti 7 szexből lett heti 4. Azért elég elszomorító, hogy így életünk derekán nem vagyunk képesek hét nap egymás után összebújni, de hát a már korábban ecsetelt problémák, macerák miatt ez valahol érthető. Na mindegy, azért így is kétszer (vagy négyszer) annyit szexeltünk, mint egy átlagos héten, szóval azért van ok bizakodásra.
Kipihenten értünk haza, ami nagyon jó érzés volt, és érzem azt is, hogy talán újra tudok türelmes lenni az Orsival, mert az utóbbi egy hétben robbantam már minden apróságra, de tudom, hogy ez csak a fáradtság miatt volt. Talán vissza tudunk térni a régi, megszokott kerékvágásba.

2010. augusztus 12., csütörtök

Aludni akarok!

Nagyon-nagyon rossz éjszakám volt tegnap. Pedig egész jól indult. Meglepő módon, amikor 3/4 10-kor elindultam lefeküdni, teljesen nyugodt voltam, egyáltalán nem féltem. Gondoltam, na, ma végre alszok egy jót. Elmentem fogat mosni, amikor is a küszöb mellett, egy résben egy undormányos pókot pillantottam meg. Mondtam már, hogy arachnofóbiám van? Iszonyatosan félek a pókoktól, ez meg különösen csúf volt: nagy test, vastag lábak. Lecsapni nem lehetett (egyébként sem biztos, hogy mertem volna. Mindig szólok az Antinak, ha itthon van. Persze ha egyedül vagyok, muszáj megoldani, mielőtt még esetleg az ágyamban látom viszont a delikvenst, de mindig nagy kínok között teszem meg). Szóval fogtam a hajlakkomat, és egy nagy adagot fújtam rá (mert természetesen rovarirtó nincs itthon). Természetesen bemászott a küszöb alá, így nem tudtam, hogy volt-e hatása a támadásnak. De reménykedtem.
Elmentem lefeküdni, és még mindig viszonylag nyugodt voltam. Olvastam egy kicsit, ezt mindig kell elalvás előtt, enélkül sosem tudok elaludni, majd amikor már kezdtem elálmosodni, letettem a könyvet és lekapcsoltam a villanyt. És innentől indult a kálváriám.
1. felvonás: Amint lekapcsoltam a villanyt, hangokat véltem hallani az emeletről, mintha mászkálna valaki. De meg tudtam győzni magam, hogy csak képzelődöm. De ekkor pisilnem kellett, úgyhogy kimentem.
2. felvonás: Pisi után természetesen felébredtem. Újra olvasni kellett, majd egy órát fenn voltam. De aztán nagyon elálmosodtam, gondoltam egy újabb pisi, és most már tényleg alszom.
3. felvonás: Indulok ki a WC-re, és az előszoba plafonján egy fucking nagy pók mászik!!! A hideg kilelt. Most mi lesz??? Az ott nem maradhat, főleg, hogy mozgásban volt. El persze nem értem, de egyébként sem csaptam volna le a falon, mert egyrészt foltos lenne a fal, másrészt még a tudat is borzaszt, hogy a papucsom talpát egy pók érte. Szóval gyorsan elfutottam a seprűért, hogy valahogy a földre juttatom a szörnyeteget, és majd ott lecsapom; hoztam papírzsepit is, hogy ne közvetlenül a papucsommal lépjek majd rá. Mire visszaértem, a pók már csüngött (nem is tudtam, hogy ezek az általam "rohampóknak" titulált pókok képesek hálót csinálni!). Nagy nehezen a seprűvel leszedtem, legalább is úgy tűnt, mert sem a falon, sem a földön nem találtam. Mivel a seprűt gyorsan a földhöz nyomogattam, azt hittem, hogy a pók megdöglött. De hiába csapkodtam a seprűt a földhöz, a tetem nem került elő. Márpedig nekem bizonyosság kellett, hogy az ellenség meghalt. Már épp készültem közelebbről szemügyre venni az eszközt, amikor egyszer csak kirohant a pók! Iszonyat gyorsan! Alig tudtam rádobni a pzs-t, és rátaposni! De végre én győztem. Ám még visszavolt a tetem eltávolítása. Annyit mondhatok, rengeteg papírtörlő kellett hozzá.
Az affér után visszamásztam az ágyamba, de hát persze már mindenhol pókot láttam. Végül győzött az álmosság, és elszenderedtem. Amikor is jött a
4. felvonás: Orsi felsírt, de teljesen hirtelen és iszonyatosan rémülten. Én persze szívrohammal ébredtem fel, azt sem tudtam, hol vagyok, de futottam be hozzá. Ez 1/2 1 felé volt. Sikerült nagy nehezen megnyugtatnom és visszaaltatnom, de innnentől már esély sem volt rá, hogy normálisan aludjak. Olyan 3-ig olvastam, és 1/4 7-kor felébredtem, úgyhogy megint marha kipihent vagyok. És csak holnap este ér haza az Anti. Remélem nem alszom el Orsi mellett napközben.