Szerda van, vasárnap tértünk haza a nagy mohácsi pihenős hétvégéről, de én már megint hulla vagyok. Én nem tudom, miért kel fel az Orsi immár több, mint egy hónapja minden egyes éjszaka. De ez teljesen kikészít. Egyébként is rossz alvó vagyok, de ez... komolyan, mint egy jobb koncentrációs tábor. Tegnap 1/2 10-kor már az ágyban voltam, mert előző éjjel is kétszer kellett Orsihoz kelni. Ugye kell nekem kb. fél óra, mire elalszom, ami csak úgy megy, hogy olvasok. Nos, 10.10-kor Orsi felébredt, hívott (aludtam vagy 10 perce). Bementem, megnyugtattam, kijöttem, visszafeküdtem. Olvasás, elalvás, 10 perc szundi, majd az Orsi ismét sírva ébredt. Aztán rá egy órára megint, bár akkor nem kellett bemenni hozzá, mert visszaaludt magától.
Nem kell sokáig benn lenni nála, de az, hogy nincs meg az egy huzamban alvás, illetve hogy ennyit szenvedek azzal, hogy elaludjak, teljesen kikészít. Na meg az is, hogy ugye sokkal éberebben alszom, és minden kis piszlicsáré hangra felébredek. Tehát egy kiadós, éjszakai dupla kelés után 1/2 5-kor szól a szomszéd kakasa, 5-kor harangoznak, és 6-kor szól az Anti ébresztője. És ha valami csoda folytán a kakasra és a templomra nem ébredek fel, akkor 1/4 6 felé (de volt már ez 1/2 5 is) felébredek az allergiára, és onnantól kezdve orrfújás, tüsszögés. Úgyhogy inkább kijövök a hálóból, nehogy az Orsi a másik szobában erre ébredjen, illetve az Antinak sem muszáj erre felkelnie.
Próbálok én délután szunyálni egy kicsit, de mire leteszem az Orsit, megebédelek és sikerül elaludnom, addigra már majdnem fel is ébred. Talán egy fél órám van szunyára. Ha meg ő mégis tovább alszik, akkor tuti, hogy após matat valamit, vagy anyós trappol végig az emeleten elefánt módjára.
Nem tudom, hosszú távon ezt meddig lehet bírni. Az a baj, hogy ha nem alszom ki magam, az nálam abban jelentkezik, hogy nap közben sokkal ingerültebb, agresszívabb és türelmetlenebb vagyok. És mivel kettesben vagyunk itthon, ennek leginkább az Orsi issza meg a levét. Tegnap már kijött rajtam, olyan dolgok miatt kiabálok vele, amiket normál esetben szinte észre sem veszek. Utána meg jön a szokásos "rossz anya vagyok" érzés. Tud valaki valamit javasolni?
Nem kell sokáig benn lenni nála, de az, hogy nincs meg az egy huzamban alvás, illetve hogy ennyit szenvedek azzal, hogy elaludjak, teljesen kikészít. Na meg az is, hogy ugye sokkal éberebben alszom, és minden kis piszlicsáré hangra felébredek. Tehát egy kiadós, éjszakai dupla kelés után 1/2 5-kor szól a szomszéd kakasa, 5-kor harangoznak, és 6-kor szól az Anti ébresztője. És ha valami csoda folytán a kakasra és a templomra nem ébredek fel, akkor 1/4 6 felé (de volt már ez 1/2 5 is) felébredek az allergiára, és onnantól kezdve orrfújás, tüsszögés. Úgyhogy inkább kijövök a hálóból, nehogy az Orsi a másik szobában erre ébredjen, illetve az Antinak sem muszáj erre felkelnie.
Próbálok én délután szunyálni egy kicsit, de mire leteszem az Orsit, megebédelek és sikerül elaludnom, addigra már majdnem fel is ébred. Talán egy fél órám van szunyára. Ha meg ő mégis tovább alszik, akkor tuti, hogy após matat valamit, vagy anyós trappol végig az emeleten elefánt módjára.
Nem tudom, hosszú távon ezt meddig lehet bírni. Az a baj, hogy ha nem alszom ki magam, az nálam abban jelentkezik, hogy nap közben sokkal ingerültebb, agresszívabb és türelmetlenebb vagyok. És mivel kettesben vagyunk itthon, ennek leginkább az Orsi issza meg a levét. Tegnap már kijött rajtam, olyan dolgok miatt kiabálok vele, amiket normál esetben szinte észre sem veszek. Utána meg jön a szokásos "rossz anya vagyok" érzés. Tud valaki valamit javasolni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése