Tegnap elmentünk családostul strandolni: Orsi, Anti, após, anyós és én. Persze megint furán indult az Anti részéről az egész, mert amikor péntek reggel megemlítettem, hogy elmehetnénk, akkor nem igazán ugrott a témára, mert hogy az Orsi még túl kicsi a strandhoz, majd ha szobatiszta lesz.... hát jó. Elkönyveltem, hogy akkor nem megyünk, hanem egész nyáron itthon ülök majd a gyerekkel, leszámítva az egy hetes balatoni nyaralást. Erre délután a városból hív, hogy vett zsemlét, mi kell még a strandoláshoz. (gondolom beszélt az anyjával vagy az apjával, és ők is mondták, hogy jönnének, és így már persze könnyebbnek tűnt a dolog, mert hogy ha nagyszülők ott vannak, mi szinte el is vagyunk felejtve, ők azok, akiken a Törpi lóg - tudom, hogy az Anti szereti az Orsit, de még mindig látja benne az akadályt, nem gondolja, hogy minden mehet úgy is, mintha nem történt volna változás a családban. Mindegy, ezt már a múltkor megbeszéltük, én nem cseszegetem, ő meg igyekszik...)
Szóval felkerekedtünk szombat reggel 8-kor, 9-re már ott is voltunk a strandon Kaposváron. Találtunk jó kis árnyékos helyet, letelepedtünk (szó szerint, annyi cuccunk volt, hogy ha véletlenül bezártak volna minket 3 napra, akkor sem lett volna semmi gond). Aztán megtámadtuk a medencéket. Én Orsival a gyerekmedencében kezdtem. Beleültettük az úszógumijába, és kb. 3-4 percig gyanakodva figyelte, hogy mi történik. Aztán, amikor kimerészkedett, akkor belelendült a pancsiba! Vizicsúszdázott, fröcskölt, arcába kapta a vizet... olyan jó érzés töltötte el a szívemet! Komolyan mondom, ezekért a pillanatokért érdemes élni! És én minden erőmmel azon leszek, hogy a kislányomnak minél több ilyen pillanatot szerezzek. És hogy örökre megmaradjon neki az a képessége, hogy másokkal nem törődve tudja élvezni a pillanatot. Aztán amikor az apucijával a nagy, felnőttes csúszdán csúszott le... hát azt látni kellett volna. Ahogy gyorsultak, úgy nőtt az arcán a vigyor. Amikor az aljára értek, akkor Anti kiemelte a vízből, de persze azért kapott egy jó nagy adagot az arcába. Kicsit meglepődött, de a következő pillanatban már kacagott. Nagyon jó volt nézni.
Persze délután nem akart aludni, hiszen annyi új, érdekes dolog volt, és hát a kiságya sem volt ott. Ezért a végére már egész nyűgös volt, le is vágott egy rendes hisztit, amikor 1 óra fürdés után kivettem a vízből, de tudom, hogy ez a pihenés hiánya miatt volt. Hazafelé nem kellett 5 perc, és már aludt is. Itthon vacsi előtt még hüppögött pár sort, de aztán gyorsan ágyba tettük, és minden rendben volt. Biztos lehet még fokozni, de ez egy tökéletes nap volt.
UI: Igen, kedves barátaim, nyugodtan lehet hozzászólást írni :)
Szóval felkerekedtünk szombat reggel 8-kor, 9-re már ott is voltunk a strandon Kaposváron. Találtunk jó kis árnyékos helyet, letelepedtünk (szó szerint, annyi cuccunk volt, hogy ha véletlenül bezártak volna minket 3 napra, akkor sem lett volna semmi gond). Aztán megtámadtuk a medencéket. Én Orsival a gyerekmedencében kezdtem. Beleültettük az úszógumijába, és kb. 3-4 percig gyanakodva figyelte, hogy mi történik. Aztán, amikor kimerészkedett, akkor belelendült a pancsiba! Vizicsúszdázott, fröcskölt, arcába kapta a vizet... olyan jó érzés töltötte el a szívemet! Komolyan mondom, ezekért a pillanatokért érdemes élni! És én minden erőmmel azon leszek, hogy a kislányomnak minél több ilyen pillanatot szerezzek. És hogy örökre megmaradjon neki az a képessége, hogy másokkal nem törődve tudja élvezni a pillanatot. Aztán amikor az apucijával a nagy, felnőttes csúszdán csúszott le... hát azt látni kellett volna. Ahogy gyorsultak, úgy nőtt az arcán a vigyor. Amikor az aljára értek, akkor Anti kiemelte a vízből, de persze azért kapott egy jó nagy adagot az arcába. Kicsit meglepődött, de a következő pillanatban már kacagott. Nagyon jó volt nézni.
Persze délután nem akart aludni, hiszen annyi új, érdekes dolog volt, és hát a kiságya sem volt ott. Ezért a végére már egész nyűgös volt, le is vágott egy rendes hisztit, amikor 1 óra fürdés után kivettem a vízből, de tudom, hogy ez a pihenés hiánya miatt volt. Hazafelé nem kellett 5 perc, és már aludt is. Itthon vacsi előtt még hüppögött pár sort, de aztán gyorsan ágyba tettük, és minden rendben volt. Biztos lehet még fokozni, de ez egy tökéletes nap volt.
UI: Igen, kedves barátaim, nyugodtan lehet hozzászólást írni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése